Többen kezdjük a napot egy csésze kávéval, teával, kakaóval vagy capuccinoval (egyesek kólával). Egy szóval, koffeinnel. Így nem árt tisztában lenni a hatásával.
A koffein jellemzően növeli az éberséget, a koncentrációt, a mentális és fizikai teljesítményt.
Elsőként kimutatta: Friedrich Ferdinand Runge (1820)
Tudományos neve: 1,3,7-trimetilxantin
Megtalálható: sokféle növényben (növények természetes védelmét szolgálja), kávé – és kakaóbabokban, tealevelekben, guarana bogyókban, kóladióban
Mit jelent a mérsékelt mennyiség?
Az egyéni érzékenység döntő szempont a koffeintartalmú élelmiszerek fogyasztásánál, és mindenki saját tapasztalatából szűrheti le leginkább a számára ideálisnak érzett mennyiséget.
Az általánosan elfogadott táplálkozástani ajánlások szerint egy egészséges felnőtt ember számára a mérsékelt napi maximum koffein mennyiség 300 mg.
A várandós nők esetében, mivel a koffeinlebontás lelassul terhesség alatt, biztonságosabb, ha egy kisebb, napi 200 mg fogyasztási felső határt tartanak szem előtt.
Jó tudni: Kiemelten fontos, hogy figyelemmel kísérjük a gyermekek étkezési szokásának alakulását, mivel a túlzott koffeinbevitel náluk könnyen ingerlékenységet, szorongást, átmeneti viselkedészavarokat eredményezhet. A betegek legyenek körültekintőek, legjobb, ha szakemberrel (orvossal, dietetikussal) konzultálnak az élénkítő hatású élelmiszerek fogyasztásáról.
„Koffein-kalkulátor”
Egy csészényi (2 dl) hosszú kávéban átlag 90-180 mg,
egy adag (0,5 dl) presszó kávéban 100 mg,
egy csésze fekete teában 20-90 mg,
egy csésze oolong teában 10-45 mg, egy csésze zöld teában 5-30 mg,
egy pohár (2 dl) kólában 20-30 mg,
egy szelet (kb. 45 g) tejcsokiban 10-30 mg koffein van,
egy pohár (kb.2,5 dl) guaranát tartalmazó energiaital koffeintartalma pedig 28-87 mg közötti tartományban mozog.
Ennek alapján általánosan elmondható, hogy koffein szempontjából a mérsékelt fogyasztásnak naponta kb. 3 csésze kávé felel meg.
Ne feledjük azonban, hogy a koffeintartalom sok esetben csak becsült érték, hiszen függ a főzet alapanyagául szolgáló növény fajtájától, az elkészítés során alkalmazott behatásoktól (pl. pörkölés, fermentálás, elkészítési mód, főzési idő), a növényi rész és a víz arányától, azaz a töménységtől.
Hatásmechanizmus
Fogyasztást követően a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását. Befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését, és gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az ún. adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában. A koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozinkötő helyeit (receptorait), így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami egyben magyarázza a koffein fejfájást csillapító hatását, széleskörű gyógyszeripari felhasználását is.
Mindemellett a koffein – a kortizol- és adrenalin-felszabadulás serkentésén keresztül – enyhe vérnyomás emelkedést és gyorsuló szívverést okoz, ellazítja a hörgőket, kissé növeli a gyomorsavtermelést, gyorsítja az anyagcserét és fokozza a vízhajtó hatást.
